Ugrás a tartalomra

István Főherceg szálló

leguan küldte be máj 22, 2013 időpontban
Hely/kategóriák
Létrehozás
1845
Létrehozás intervallum
- 1846

A klasszicista sarokházat 1835-ben építette  ifjabb Zitterbarth Mátyás. Majd 1846-ban Pest egyik legkiválóbb kávés- és szállodáscsaládjának  tagja (a Váci utcai Nádor szálló tulajdonosa)  Emmerling Károly megbízásából Kasselik Ferenc építész alakította át István főherceg szállóvá. 1848-ban e szállodában működött az igazságügyi, ipari, kereskedelmi és földművelésügyi minisztérium, emellett a honvédhadsereg toborzása (itt jelentkezett Petőfi is). Az év novemberében Bem tábornok is itt lakott.  1849-ben, amikor a Budai Várat védő Hentzi vezérőrnagy  terrorbombázásainak áldozatul esett a klasszicista Duna-sor harminckét új háza és több más pesti épület, az István főherceg szálló is megrongálódott. Azonban Kasselik Ferenc 1850-ben helyreállította.

A szálloda vendégkörét  1865-től meghatározta a felépült Akadémia. Éttermének  fénykorát az utolsó évtizedeiben érte, amikor  1889-től bérlője a Bajorországból származó Gundel János (a Gundel-dinasztia alapítója) lett. Rendszeres vacsoravendégei közé tartozott Lotz Károly, Tisza Kálmán, Tisza István, Liszt Ferenc, Kemény János,  Klapka György, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán.   (Kitüntetett hely volt a három fülkéből álló „Mikszáth-szoba”).

A szálloda 1904-ben megszűnt, azonban kávéházként még fennmaradt. Majd 1928 tavaszán a Gyáriparosok Szövetsége tulajdonába került, és Hikisch Rezső műépítész tervei szerint – „stílusjegyeit megőrizve” – két emelettel megmagasították. A szövetség új székhelyeként a Magyar Gyáripar Székházának nevezték el. A ház a II. világháborúban ismét megsérült, 1958-ban Nagy Elemér állította helyre.

Irodaházként működik.

Tervezte
Kasselik Ferenc
Cím

Akadémia u. 1.
Magyarország

Hosszúsági és széleségi fokok